Kutasó község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Nógrád megye
Kistérség: Pásztói kistérség
Lakosság: 112 fő
Terület: 6.05 km²
Népsűrűség: 18,51 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 32

Fekvése

A település a Cserhát hegyei között fekszik, Hollókőtől mintegy 10 km-re délre. A Szuha- és az Egres-patak közötti lapos részre, a Királykára épült. Tengerszint feletti magassága kb. 300 méter.

Kutasó Hollókõtõl 13 km-re fekszik, ahová kék túra útvonal vezet a községbõl. Pásztó 18 km-re található. Kutasóról gyalogosan is elérhetõ a bujáki, szandai vár és a sasbérci kilátó.

Megközelíthető Hatvan felől a 21-es számú főúton a hollókői elágazásig, ott balra Hollókő felé, majd Alsótoldtól balra Balassagyarmat felé vezető úton, és végül Cserhátszentiván után ismét balra Bokor felé letérve.

Története

Az ókor idején a Cserhát vidékei már lakottak voltak. A környéken végzett ásatások során az 1960-as években szkíta eszközöket találtak, melyeket a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban õriznek. A szkíták a Kr. e. VIII. században vándoroltak ezekre a területekre, kiszorítva a kimmereket, akik elõttük itt éltek.

A Wenczel okmánytárban található oklevelek már 1265-ben és 1327-ben említik a falut, mely a történészek szerint 1170 óta létezik. 1265-ben V. István király Ágasvár, Bárkány, Tar és Kutasó, valamint a pásztói monostor kegyúri jogát átruházta a Rátót nembeli Istvánra.

A falut kezdetekkor Carsov-nak, majd terra Kuthasov-nak hívták. Az 1400-1500-as években a Gutas nevet viselte a falu. Ekkor több földbirtokosé is volt. 1439-ben ezt a vidéket Albert király Báthory Istvánnak adományozta. Az 1550-es idõkben a török pusztítás Kutasót is elérte, ekkor a falu megsemmisült és kihalt, a túlélõk elmenekültek. A falu ekkor kipusztításáig a nógrádi szandzsákhoz tartozott. A török kiûzése után az 1690-es években, felvidéki ágostai (evangélikus) hitvallású tótok települtek Zólyom, Ostraluka, Bagyin vidékérõl erre a környékre és népesítették be újra Kutasót. Az 1700-as évektõl több uraság birtoka lett a falu: Darvas Ferenc, Zsemberi Zsigmond, Gyürky család, Puky uraság, Schöenberg Zsigmond, gróf Károlyi Erzsébet, Dessewffy Ödönné, Pappenheim Sigfridné, majd az utolsó birtokos 1930-1940 között Füle uraság volt. Ezeknél a birtokosoknál a kutasóiak cselédként dolgoztak az uradalmi házakban. A falu szlovák származását a még ma is használt földrajzi nevek elárulják: Kopanica, Dolina, Hrastya, ill. a Gyetvan, Szlobodnyik, Mihalik személynevek.

Az I. és II. világháborúban a kutasói hadkötelesek is részt vettek és haltak szinte mind hõsi halált, síró özvegyeket, anyákat, gyermekeket hagyva maguk után. Az I. világháborúban a kutasóiak a 60. egri gyalogezredbe vonultak be, a II. világháború idején a 23. Losonci gyalogezredbe.

A községben jelenleg 110 ember él.

Nevezetességei

Evangélikus templom: Kutasó kicsiny temploma a 20. század elejéről származik.
Turistaház: a kutasói turistaház 20 fő befogadására alkalmas.

Következő községek

További községek